A Dining City ajánlása miatt találtuk meg ezt a bistrot az ország közepén. Elsőre talán úgy tűnhet, hogy mindentől távol, de valójában mindenhonnan közel van Dabas. Budapestről pár perc alatt kiér az ember. Bár kicsit trükkös parkolót találni az étteremhez közel, hiába a csodálatos főtér közepén elhelyezkedő étteremhez egy picit sétálni kell. Belépve a Deli Bistroba ugyanazt a hangulatot és eleganciát tapasztaljuk, mintha az ország bármelyik tányéros helyére lépnénk be. Semmi felvágás, de minden részletre kiterjedő figyelem. Külön tetszik a szellemes felirat a falon. Bár nem tudom pontosan idézni, de igyekszem. "Az első legjobb dolog ha édesanyádnál ebédelsz, de a második mi vagyunk." Úgy érzem tényleg ilyen kis apró pár fős asztalos helyekre kellene járnunk minden hétvégén a feleségünkkel barátainkkal. Természetesen rögtön azután, hogy mi magunk megtanuljuk vendégül látni szeretteinket, de ha már új élményeket szeretnénk szerezni akkor ugorjunk el Dabasra a Deli Bistroba. Volt szerencsénk már korábban is alá cart rendelni itt, de most a Dining City menü sor miatt tértünk vissza. Amikor először ettünk itt azt tudtam mondani, hogy nem tudom semmire azt mondani, hogy nem jó, de valójában semmire nem tudtam azt mondani, hogy wáó. Most a menüsor választásakor rájöttem, hogy jelentősen növeli a hely értékét, ha az ember nem egy gyors főételes ebédet választ, hanem egy menüsort. Ha én nekem lenne csöpp ráhatásom a helyre akkor biztos, hogy javasolnám, hogy mindig tartsanak komplett menüsorokat. Sokszor az ember ezt már csak horribilis áron tudja megkóstolni máshol, miközben ezt az élményt látható módon 10-15 ezer Ft között is lehet hozni. Nem vagyok szakács, csak lelkes érdeklődő, így kérem senki ne vegye komolyan amit írok.
Üdvözlő falat: Vaj, füstölt só, saját készítésű kenyér. Két féle kenyérrel leptek meg minket, kellemes omlós kenyér szeletek voltak. A vaj számomra egy picit túl melegedett a konyhán, ha jól tudom egy kis méhviasz remekül fixálja a vajat. De én ezt csak hallottam egy szakácstól. Az egyik kenyeret lehet, hogy lecserélném a klasszikus kézműves kovászolt kenyérre.
Előétel: Kacsamáj pástétom, házi kalács, pirosbogyós lekvár.
A tálalás nagyszerű ez minden tányért jellemez egyébként.
A kacsamáj pástétom számomra egy picit sok volt vagy talán mondhatom, hogy nehéz, hiszen gramm tekintetében nem beszélünk sokról. Talán egy kis lazítás elfér benne, akár csak valamilyen fűszerrel frissíteni. A lekvár kiváló volt. A kalács az viszont nem tetszett. Számomra keletlen volt és talán már a frissességével is volt némi gond. Egy fonottkalácstól több lazaságot vár el az ember. A vajon való lepirítása tovább nehezítette.
Leves: Csicsóka krém leves halas tortennilivel. A krém leves kellemes könnyed, igazán jól illeszkedik a bistrohoz. A tortennili remekül hozta az izgalmas komplex falat élményt. Minden fűszer remekül érezhető volt benne mégis jó harmóniát adott.
Főétel: Malac császár, gersli rizottóval, szarvas gombás ju-vel. A ju remek. A szarvasgomba érezhető, de nem tolakodó. A gersli ötletesen tálalva, finom kerek ízekkel és a rajta lévő gombák is különösen finomak. A malac császár kocka remekül nézett ki. Számomra egy picit túl volt sütve már a száradás hatásán volt. A bőre viszont nem akart igazán kipörcösödni, így egy fokkal rágosabb volt, mint amilyennek tűnt ránézésre. Persze ez már csak úri szőrszál hasogatás.
Paprikás csirke, nokedlivel, uborka salátával:
A találás nagyon kreatív. A nokedli szárított tojás sárgájával van díszítve, a paprikás szószt külön öntik a göngyölt pirított csirkecombra. Viszont az volt az érzésem, hogy vannak ételek, amik újra gondolva remekek, de a paprikás csirke komplex íz harmóniája nekem nem jött át a szétbontott elemek miatt.
Desszert: Mákos browni pontosan azt hozták amire az ember gondol. Egyszerű és nagyszerű
Somlói galuska- erről ugyan azt tudom mondani, mint a paprikás csirkéről. Gundel Károly vakarná a fejét, ha ezt elé tennék. Nagyon finom és nagyon szép volt a somlói galuska, de talán már egy új nevet is megérdemelne, mert csak nyomokban fel lelhető benne az ősanyja. Én dedikáltan Dabasi galuskának vagy Dabasi Daliának vagy bármi helyinek átnevezném, mert megérdemli, hogy az étlapon legyen, de kár a vendég számára valami mást kihozni, mint amire számít.
Felszolgálás: Nagyon felkészült és talpraesett felszolgálónk volt. Nem beszélt többet, mint amennyit az ember kellemesnek érez, de nem is kérdezgette meg unottan, hogy ízlik-e az étel, mint a legtöbb étteremben, akik csak másolni próbálják a fine dinging éttermek hangulatát. Végig úgy éreztük, hogy érdekli a véleményünk az ételekről és hogy hogyan érezzük magunkat. Köszönjük ezt a nagyszerű élményt. Talán még egy kicsit több információ az ételekről dobna ezen a nagyszerű élményen, de amíg a vendégek nagy része enni jön és nem élvezni az étkezést addig talán is szükség eféle műsorszámra minden csodálatos tányér mellé.
Kovács Ferenc
- 2024. január 22., hétfő 10:34