Az étterem helyszínéhez képest (az Alagút fölött, a budai oldalra nézve) a bejárat elég "gagyi". Míg a pincér nem nyitotta ki nekünk azt belülről, tanakodtunk, itt kell-e belépnünk. A bejáratnál két embernek akad hely, kabátok levétele zajlik itt. A hely szúk, a kabátokért papírfecniket adnak bilétaként. Az étterembe lépve valódi ellenpont a látvány. Kávéházi dizájn, fémes színek, szórt fény, barna színhatás. És üvegek, palackok mindenfelé a fal mellett, a polcokon, a látványkonyha előtt. Üvegek, bizony, sokszor üres, tátongó üvegek. Alapjában véve azonban a stílusa egyenletes, hatalmas, de nem kényelmes fotelek, szépen és elegánsan díszített asztalok, tisztaság. A kiszolgálás igen gyors volt, a pincér nagyon udvarias. Már túlzottan is az. Bármi kérdeztünk, pl. lehet-e fotózni, ezt vagy azt kérni, mindenre vigyázba merevedett udvariassággal felelte: hoooooooogyne - széles mosollyal. Ha akartuk, ha nem, újra megjelent, rákérdezett, hogy érezzük magunkat, hogy vagyunk megelégedve az étellel. Kicsit olyan érzésem volt, mintha egy barát főzött volna valamit, és noszogatna, miközben esze4m: mond, ugye finom, ugye elég meleg, stb......... Mindeközben arra nem figyel, amit m9ondjuk éppen mesélek neki. Nos, a pincérhölgy folyamatos megjelenése többször megakasztotta a beszélgetésünket, mire fölengedtünk volna éppnen, vigyázba merevedve megjelent, bedobott egy kérdést, mi si vigyázba merevedtünk, elfelejtettük, éppen miről volt szó, és kezdhettük elölről az oldódási szakaszunkat. És ez körforgás-szerűen így ment. A többi pincér is hasonlóan viselkedett más asztaloknál, folyton állt valamelyikük a "placcon" és mereven figyelt. Az jutott eszembe, köröznek a cápák. Így olvasva vicces (nek hangzik), ott a helyszínen nem volt az. A nagyon elegáns étterem WC-je egy csapás. Nem láttam jelét elszívónak, a légfrissítő spary helye a meleg radiátor. A WC női vagy férfi bejáratát egy-egy poszterrel díszítik, ami (túlzással) akár egy rock-őrült kamra falán is lehetne (nem a meztelen csajos verzió, hanem a kicsit a számítógépes-dögös-boszorkányos-ezoterikus verzióra hasonlított inkább). A kézmosó egy helyen van a WC-k előterében, tehát férfi, nő egyaránt ott mos kezet. Barátnőm a kicsit nyitva hagyott férfi wc ajtaján át szemezett a bidével kézmosás közben, nekem az járt a fejemben, ha a hölgyeknek nehéz napjuk van és diszkréten rendben szeretnék szedni a toalettjüket baleset után, azt ilyen környezetben hogy tudják megtenni zavartság és szégyenkezés nélkül? Nos, ezeket olvasva úgy tűnhet, nem jó a hely. Ez viszont kérem, mélységes tévedés. A hely szuper, fenomenális, amiket eddig írtam, azok a hibái, amin lehet (és remélem, kell is) javítani. A konyha viszont egyenesen kiváló. Sőt, a kiváló után legalább három plusz. Avokádókrém rajongó és fogyasztó vagyok, itt is kipróbáltam. Ilyen mennyeien légiesen könnyed avokádókrémet még nem ettem. A csirkemellem zöld avokádókrémmel, narancssárga édesburgonyapürével tálalva nagyon gusztán is mutatott a tányéromon. Az étterem azt az elvet követi, hogy nagy tányéron pár apró falat nagyon ízlésesen, színesen, öntetekkel tálalva - de a mennyiség nagyon rendben volt. A borokkal is kifejezetten elégedettek voltunk, nekem a kávé is ízlett. A tenger gyümölcsei chowder, a lazac édesköménynyel és koriander mártással, a quiche kucsmagombamártással, a csirkemell édesburgonya pürével, avokádókrémmel, valamint a panna cotta erdei bogyókkal kipróbálva - ha tehetik, kóstolják meg, minden nagyon lazaán, kellemesen, nem gyomrot eltömítően finom,. Minden íz kiforrott, lágy, harmónikus. Szemet-gyomrot gyönyörködtető vacsora egy hibákon felülemelkedni képes étteremben. Kár, hogy a Budára néző kilátást egy bérház takarja el..........
Magyar Ágnes
- 2013. március 22., péntek 07:43