A konyhára az általam választott menü (sült kecskesajt - kacsamell- és comb - pisztáciás desszert) alapján nem lehet panasz, finom volt minden, még ha nem is kiemelkedően. Az ételek sem voltak túl bonyolultak, tehetséges hobbiszakácsok otthon is előállíthatják különösebb probléma nélkül.
A kiszolgálásba már csúszott némi malőr. A pincér felvetésére kértünk borlapot, a kínálatból választottam is egy vörösbort a vacsorához. Amikor a pincér visszatért, közölte, hogy ő nem azt ajánlja, sőt egyiket sem, viszont már fél napja nyitva van és levegőzik egy szuper vörösbor, úgyhogy ő azt hozná. Mielőtt meglepődésemből egészen észhez tértem volna, már el is viharzott, majd kisvártatva megjelent a borral, ami végül is egészen finomnak bizonyult (apró részlet: 2.200 Ft/1,5 dl), de azért mégis... Miért a borlap, ha csak XY bort levegőztetik? A kissé túlpörgött pincér ezek után töltött a poharamba, majd amikor a palackot elemelte a pohártól...minő malőr...a lehulló cseppek rendesen megsorozták előttem az abroszt. A pincér elviharzott, mintha mi sem történt volna.
Hangulat: remek élőzene szólt, az enyhe zsúfoltságot pedig az Étterem Hét számlájára lehet írni, egy átlagos hétköznapon biztosan jobb a helyzet.
Anonymus
- 2013. március 19., kedd 09:12