Üdvözletem!
Kicsit rabolnám idejüket...
3 étterembe sikerült foglalnom helyet az Éttermi hét rendezvény kapcsán. Mindhárom helyen ugyan az az árkategória szerepelt 3 fogás esetén, és pont emiatt éreztünk különbségeket. Ugyan az az ár, de van eltérés, főleg az egyik étterem esetében.
Costes Downtown - Kellemes fogadtatás, segítőkész bevezetés. Egyértelmű vonalvezetés. Az ételek kitűnőek, legalábbis számomra. Nem gasztro esztétaként mentem. Kíváncsi voltam arra az érzésre, ami körül leng egy ilyen nívós helyet. Nagyrészt hozta is, viszont volt három dolog, ami miatt nem teljes lett az élmény. Az első, az ételfoltos menü lap. A második, hogy nagy érződött a "pörgetés", azaz szinte egymást érték a fogások. Jó lett volna egy minimális szünet, vagy kérdés, hogy érkezhet a következő fogás? (érdekes, hogy ezt a harmadik helyen kérdezték meg egyszer, máshol és máskor egyszer sem). A harmadik, kicsit olyan érzése volt az embernek, mint "kedvezményes menü vásárlója"-ként, hogy nem tartanak olyan színtűnek, mint a visszajáró törzsvendégeket, vagy tehetősebb turistákat.
Szeretnék mindent kétséget eloszlatni, miszerint ez egy konkrétan negatív véleményezés lenne! Nagyon jól éreztük magunkat, de a tökéleteshez képest ezek voltak a tapasztalatok (bár a pecsétes menü lapot szerintem lehet odafigyeléssel kezelni).
A másik hely a Gundel volt. Itt ugyan azt tudom írni a fogadás, fogadtatás, ételek kapcsán, mint előbb. Ezekkel kapcsolatban semmi negatívumot nem tudok megjegyezni. Talán itt minimálisan nagyobb volt az tálalt ételek mennyisége, de nem szignifikánsan. Ami ezen a helyen kellemetlenül érintett, az a zene volt elsősorban. Nem magával a ténnyel volt a gond, hanem, hogy zavaróan hangos volt, leginkább a zongora. A második, a kapott étlap (nem a menü lap, hanem a normális használatban lévőről van szó). Egy ilyen nívójú helyen szerintem ez szinte elfogadhatatlan. Szakadt, kopott, elhasznált, silány benyomását kelti. A harmadik az inkább mókás mintsem "kritika". A fiatal pincérek. Nagy kontrasztot ad, amikor az asztalon szereplő kártyán Henry Kissinger neve szerepel, de a személyzet nagy legnagyobb része kimagaslóan fiatal. Mint említettem, ez nem negatívum - inkább egy mosoly forrása. Viszont itt is "pörgettek". Az kis kedvességnek szánt indító faltot be se tudtuk fejezni, mire megérkezett az előétel. Ez furán is vette ki magát, mivel az asztalok nagysága nincs erre felkészülve, így sikerült egy túlzsúfolt helyzetet kialakítani. Nem jött ki jól.
A harmadik hely a Pavillon étterem. Sajnos csalódás lett. Pár perccel dél előtt érkeztünk. Ezt jelezték is, amivel semmi gond, hisz tény, hogy délben nyitnak. Ezt tényleg a mi hibánk volt, de természetesen beengedtek, leültünk. Ez inkább azért lényeges, mert fél1-kor még nagyban az evőeszközöket pakolták pár asztallal mellettünk nagy csörgések közepette. A szék számomra egyáltalán nem volt komfortos. Nem vagyok széles valaki, de kényelmetlen volt. A helységben felnézni szigorúan tilos. A plafonon futó csövezet, az arról lógó pókhálók, porcicák, a megsárgult, karbantartás nélküli légkondicionáló egységek látványa eléggé hervasztó. A személyzet 2 tagja között a ruházati különbség erősen mérhető. Míg az egyik a hely saját pólójában, addig a másik egy márkafeliratos pulóverben. Az ételek finomak voltak, bár extra érzést nem nyújtottak. Zárásként fizetésnél a kollégának halvány fogalma sem volt, milyen típusú kártyát fogadnak el.
Elnézést, ha valakit ezekkel megbántotta. Pusztán a saját véleményemet írtam le, ahogy kérték. mint említettem, nem vagyok gasztro esztéta. Én inkább az összkép tekintetében értékeltem, amiben számomra az apróságok adják meg a teljes képet. Ezekre lehetne figyelni. Főleg, hogy ugyan azon kategóriába sorolták a 3 helyet.
Szauder csaba
- Monday 06/10/2025