Kiváló helyen, nagyon átgondolt térben (csak egy példa - folyamatos a kellemes háttérnyüzsgés és zene, de soha nem kell megemelnie az embernek a hangját beszélgetéshez) fogadják a Mákba térő vendégeket az illedelmes pincérek, akik nyilvánvalóan teljesen tisztában vannak a menüsorral és a hozzájuk passzoló párosításokkal, legyen az bor vagy házi juice. Néha egy cseppet túl modorosan adják mindezt elő, de a szerviz profizmusa megkérdőjelezhetetlen. Az első amuse bouche csak pisztráng különböző részeinek egészen kreatív felhasználásával már előrevetíti a menü egész koncepcióját. Csodás az egyfalatos égetett tészta (bár éppen az "egy falat" felső határán van, és az ököruszály töltelék kaphatna picit több hangsúlyt, de ezek tényleg apróságok), ami utána jön, az komoly szakértelemről és alapanyagtiszteletről árulkodik. A füstölt répa - almaszósz - torma granita előétel abszolút hibátlan, zseni, a hideg, de enyhén csípős torma átvágja a kellemesen karamellizált répát és a créme fraiche tölteléket. Életem legjobb szürkeharcsája volt a tökéletesre készített, alul felül ropogósra pirított szelet, könnyed sóskaszósszal (nem a menzás sóskamártás, az fix) és a céklákkal. A dagadó egyrészt gyönyörű volt a tányéron, kellemesen laktató volt és a jus tökéletesen egészítette ki a savanykás hagymákat és a gazdag tölteléket. Zárásként a tonkababos desszert meghozta az egyensúlyt, változatos textúrákkal és elképesztően krémes, lágy, vaníliás-csokis ízvilággal. Tényleg méltó bármilyen különleges alkalomhoz a hely, külön büszkeség, hogy mindez hazai séffel és hazai alapanyagokkal működik ennyire tökéletesen. A borpárosítás is magas színvonalú (hozzáteszem - nem agyeldobós egyik tétel sem önmagában, de az ételekhez nagyon passzolnak), viszont a házi kombuchák új dimenziüt nyitnak a szerencsétlen sofőröknek: tudnak egy borhoz hasonló komplex ízvilágot (főleg a gyakran szokatlan hozzávalók miatt) az alkoholtartalom nélkül. Le a kalappal, és csak így tovább, biztosan visszatérünk :)
Kun János
- 2024. március 26., kedd 15:58
