Az idei, tavaszi étteremhét kapcsán látogattunk el ide, hűvöskés szombaton egy ebédre. A helyszín bájos, családias, otthonos, kutya és gyerekbarát.
Négy féle kategóriából egy-egy ételt választottunk. Vegetáriánus fogások közül a sültkrumpli volt az egyik, amit előre eldöntöttünk, hogy nem. Sajnálatos módon azonban még is azt választottuk, mert se céklával, sem pedig karfiollal nem tudtak szolgálni (grill sajtot sajttállal pedig nem szerettünk volna).Sajáttálat választottunk még ebből a kategóriából, nem bántuk meg. Keményebb, lágyabb, gyengébb ízű és karakteresebb sajtokat kaptunk dióval, kevés pisztáciával, felezett (sajnos ízetlen, de milyen is legyen egy tavaszi szőlő íze) szőlővel és mézzel a tál közepén. Nagyon kedvünkre való volt.
Halas fogásokból és a húsos fogásokból is olyat választottunk, ami valamilyen curry-vel volt tálalva. Ezt akkor még nem gondoltuk vészesnek. Az ebéd végén azonban mégis csak azt kell mondjam, hogy túltengett a curry, amit mellesleg igencsak szeretünk. A fogasfilé pazar volt, a kis kolbászdarabok nagyon jól passzoltak hozzá. A királyrák, nekem csak garnéla, zöld curry-je volt az egyik curry-s fogás. A batáta kockák, amikkel volt körítve talán lehettek volna egy kicsit emlékezetesebbek. Édesnek édes volt, de ennyi.
A húsos fogások közül a bárány köftére (fasírt) és a rántott bordára (tomahawk) esett a választásunk. Ez az utóbbi méretes volt, kezdtünk megtelni. A hozzá adott curry kellemesen csípett, de valahogy a funkcióját nem töltötte be jól. Talán lehetett volna kicsit sűrűbb és akkor kevesebb foltot hagyott volna az asztalon és a nadrágomon, több is fogyott volna belőle. A bárányfasírt mellé adott "házi pita" fele fogyott csak el, nekem sajnos nem tetszett az állaga (talán nyers is maradt, bár kívül azért meg volt pirulva), kissé el is ázott a marinált édesköménytől. Ezt az ötletet ellopom, édesköményt még így nem ettem, nagyon kellemes.
Mind a két desszert valami fantasztikus volt a maga nemében. A túrógombóc remegős, citrusos, mi így szeretjük. Furcsa volt elsőre, de nekünk bejött, a pirított panko rajta. A csokifondant nem volt túl magas, de folyt a csoki, ha belevágtunk, ahogy kell. A maracuja, top gyümölcs nálunk, nagyon passzol savanykás ízével a csokoládé keserűségéhez. Bár nekem nem volt elég savanykás a passion fruit most.
Köszönjük, kellemes órákat töltöttünk el itt.
Román Gábor
- Monday 25/03/2024
